Volt a PDA korszak, "majd-a-programozó-megcsinálja" grafikus felülettel, a 8x8 pixeles gombocskákkal, a kis érintő ceruzával. És a problémák frappáns megoldása: tároló rész a ceruza számára.
És ekkor jött az Apple, az innováció tojásdad, ide-oda cikázó labdája az ő kertjében pattogott egy jó ideig. Jött az iPhone. A ceruza ugrott, az ikonok, menüpontok és gombok nagyok, könnyen telibe találhatóak ujjal is. A ki- és bezoomoló, oldalról beúszó lapok világosan jelezték a hierarchiát, ha meg elvesztünk, meg kellett keresni az egyetlen gombot rajta, és jól benyomni.
Az iPhone jött, és nagyon jött. Fekete, formatervezett alakja kapacitívet húzott a borús, sötétszürke égen.
Ne tévedjünk, ugyanabban az évszázadban történik mindez, amelyben a Windows Mobile képernyőjén menüpontok jelennek meg egy nagy panelen, mintha számítógép lenne, és ez a menüpanel a képernyő tíz, azaz tíz százalékát különíti el a menütől.
Szóval ott az innováció, kétujjas zoom-mal is ráközelíthetünk, hogyha nem lenne nyilvánvaló.
És az Androidos, Windows Mobile-os rendszerek "merítettek" is rendesen. De a közelmúltról beszélek, nem a jelenről. Sokat sejtetően csak utalnék most Luke Skywalker "Eddig te voltál az apám, mostantól én vagyok a te apád" mondatára.
iPhone-Andorid 1:1. Adjuk meg a királynak, ami az övé.
iPhone-Android ketrecharc 2 - A múlt nagyjai
2009.11.11. 08:55 :: Bandroid
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://bandroid.blog.hu/api/trackback/id/tr971517253
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.