"A helyszín és a karakterek hitelesek, legalábbis filmélményeink szerint így képzeljük el ezt a zúzós estét." Gőzsi Kati a Zuhanórepülés című filmről, index.hu

Volt az Okiteki, ami egy toronyban volt, és médiát kellett volna tanulni, de inkább játék folyt. 320x240-es felbontáson. Nem, nem mobilon, számítógépen.

A játék neve Settlers. Az egy pont nulla. A végtelen semmi. Mert ez nem játék, hanem filozófia. A Machinarium-hoz tudnám hasonlítani, vagy a Zen Bound-hoz. Felhúzod magadat, odavágnád a fazekat, de lerakod a fazekat, elő a Zen Bound, lekötözöl pár faállatot, aztán már nem emeled a fazekat.

A bevezető kép, a földműves mosolya. Szimpatikus, bár kevésbé sikerült Dózsa György ábrázolás. Nem elég hiteles. És a táj, a dimbek és a dombok. Nézni a lankákat, ellenni fél napot. Csak ettől már nyugodtnak kell lenni, a disznók a pajtában kezdenek elleni.

Építeni épületeket. Visszaolvasva az előbbi mondatot: már megint fecsegek. Nem is mondok többet, annyit még, hogy "Juhúú", ha a kutató bányát lelt a hegytetőn.

Közben hátraszaltó.

Megjelent a Settlers iPone-ra.

iPhone-Andorid 2:1. Nincsen kétség, ott a pont.